Méregtelenítés az egészséges babákért!

Méregtelenítés az egészséges babákért!

 

A vegyi anyagok egészségügyi hatásai 

Az ún. Párizsi Felhívást tetõ alá hozó francia professzor, Dominique Belpomme klinikai onkológus egy elõadásában arról beszélt, hogy a legújabb tanulmányok szerint a betegségek akár 25 %-a is összefüggésben lehet a vegyi szennyezéssel! Rák, asztma, allergia, leukémia, terméketlenség/meddõség, idegrendszeri károsodás, születési és fejlõdési rendellenességek. Ezek mind kapcsolatba hozhatók a különbözõ vegyi anyagokkal. Ma már ott tartunk, hogy ún. többszörös kémiai túlérzékenység is létezik, ami egy olyan tünetegyüttes, amelyet környezeti mérgek váltanak ki az arra érzékeny emberekben.

Fontos kiemelni, hogy bár több esetben az egészség és egyes vegyi anyagok közötti közvetlen összefüggés jól ismert (példa erre a benzol és a leukémia kapcsolata), a legtöbb ártalmas hatás több ok együttes hatásának eredménye, azaz figyelembe kell venni olyan tényezõket is, mint például az öröklõdés, az életmód, az étrend, vagy a légszennyezés.

A nõk és a babák érzékenyebbek

Annak, hogy a nõk veszélyeztetettebb csoportba tartoznak, alapvetõen biológiai és társadalmi okai vannak:

  • a nõknek arányaiban több zsírszövetük van, amelyben így több káros vegyi anyag tud felhalmozódni
  • átesnek olyan idõszakokon (terhesség, változókor), amikor a nõi szervezet sokkal sérülékenyebb
  • a hagyományos nemi szerep miatt a nõk gyakrabban kerülnek kapcsolatba a vegyi anyagokkal (tisztítószerek, kozmetikumok)

A fejlõdésben levõ szervezetek az embrionális és magzati idõszakban, illetve az élet kezdeti éveiben különösen sebezhetõek. Miért?

  • a szervrendszerek még fejlõdésben vannak, például a csecsemõk veséi fejletlenek és a vegyületek kiválasztására kevésbé képesek, mint a felnõtteké
  • a kisgyermekek testtömegükhöz képest több levegõt lélegeznek be, többet esznek és isznak, tehát relatív több szennyezést vihetnek így be a szervezetükbe
  • a kicsik sokat csúszkálnak a földön, és gyakran teszik a kezüket a szájukba, sõt mindenfajta tárgyat szívesen a szájukhoz emelnek
  • könnyebb, gyorsabb a bevitt anyagok felszívódása

Ami különösen elgondolkodtató:

Ma már mindenki tudja, mennyire szennyezett a környezetünk. Ám gondoljunk bele: mindannyiunk számára a nõi test az elsõ környezet. De ha ez az anyai környezet is káros vegyi anyagokkal (higannyal, peszticidekkel) terhelt, a magzat sem számíthat semmi jóra.

Korábban úgy gondolták, hogy a méhlepény védõburokként megvédi a magzatot, így kiszûri a káros vegyi anyagokat is. Aggasztó módon azonban a káros vegyi anyagok átjutnak a méhlepényen, így az anya átadja ezeket a gyermekének. Honnan tudjuk ezt? Az USA-ban egy vizsgálat során újszülöttek köldökzsinórvérét elemezték. A vizsgálatok során összesen 287 különbözõ vegyi anyagot találtak, közülük számos anyag rákot, idegrendszeri problémákat, születési vagy fejlõdési rendellenességeket eredményez (pl. biszfenol-A, ftalátok, DDT). Egyes káros hatások (allergia, asztma, tanulási zavarok) csak évekkel, évtizedekkel késõbb jelentkeznek.

A németországi Föld Barátai nemrégi tanulmánya szerint több mint 300 vegyi anyagot találtak az anyatejben is. Köztük olyan anyagokat is, amelyeket veszélyességük miatt a REACH külön engedélyezési eljárásban fog szabályozni. 

Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy a babáknak joguk van arra, hogy káros vegyi anyagoktól mentesen kezdjék meg életüket!

 

 

Egy példa: a növényvédõszerek egészségügyi hatásai

Napjainkra az egészségüggyel is foglalkozó, nagy nemzetközi szervezetek – például az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (EPA), az Európai Unió érintett szervei – kialakították álláspontjukat a forgalmazott növényvédõ szerek kockázatával kapcsolatban. Csak az EPA 150, napjainkban is használt növényvédõszerrõl feltételezi a rákkeltõ hatást. Magyarországon ma is számos káros peszticid van indokolatlanul engedélyezve, hazánkban több mint 200 olyan növényvédõszer-hatóanyag van forgalomban, melyeket különbözõ okokból a WHO, veszélyes anyagnak minõsített. Van közöttük akut és krónikus mérgezõ hatású anyag, közel negyven pedig szerepel a különbözõ rákkeltõ anyagokat megnevezõ listákon.

Az egyes növényvédõszerekkel kapcsolatban folyamatosan merülnek fel lehetséges egészségügyi problémák. Ezeket leggyakrabban csak közvetve állatkísérletek által fedezik fel, melyek megbízhatósága nem 100 százalékos, amit az engedélyezés folyamatában úgy érezzük túlzottan is figyelembe vesznek. A lakosságra kifejtett hatása szempontjából igen fontos feltételezhetõen hormonhatású, vagy az immunrendszert (az emberek a betegségek elleni védekezõ rendszerét) károsító hatóanyagokat nem kezelik a súlyuknak megfelelõen. Az eddigi gyakorlat szerint a biztonsági kételyek felmerülése után a hatóanyagokat még évekig lehet minden korlátozás nélkül használni.

Nagyobb gondot okoz, hogy a vizsgálandó anyagok esetleges egészségügyi hatásait külön-külön értékelik. A szervezetben megtalálható (egy átlagos európai emberben körülbelül 300) vegyi anyagok együttes hatása, az úgynevezett koktélhatás azonban teljesen ismeretlen. Ennek a „vegyianyag-koktélnak” az elemei egymással reagálhatnak és egészségügyi problémákat okozhatnak. A kutatások megmutatták, hogy vannak olyan növényvédõ szerek, melyek együttes hatása azonos azzal, mintha csak az egyikbõl fogyasztottunk volna százszoros mennyiséget.

Vannak olyan káros hatások is, melyekre a kutatók nem számítanak, ezért nem is vizsgálnak. Nemrég derült ki, hogy a növényvédõszereknek olyan káros hatásai lehetnek, mint az immunrendszer és a hormonháztartás megzavarása. Ezeket a lehetséges egészségkárosító hatásokat csak az utóbbi idõszakban kezdték vizsgálni.
Egy-egy vegyi anyagnak a hormonháztartást zavaró hatása nem biztos, hogy a szennyezésnek kitett szervezetben jelenik meg. Gyakran az utód egyedfejlõdésében, szaporodási képességében jelentkeznek a zavarok.

Azok a permetezõszerek a legveszélyesebbek, amelyek valamilyen általános, az összes élõlényre jellemzõ hormonrendszer mûködését zavarják meg. Hiába feltételezzük, hogy a specifikus hatású szerek ártalmatlanok, hiszen egy anyagnak igen sok, elõre meghatározhatatlan „mellékhatása” lehet (emlékezzünk csak a 2006. év elején történt tragikus kimenetelû angliai gyógyszerkísérletekre). Így ez a kérdéskör az általános hatású szerek felhasználásának tiltásával nem oldódik meg. A növényi sejtosztódást gátló egyik gyomirtó szer (trifluralin) mellékhatásként az állatokban hormonális zavarokat okoz, és emiatt az EU-ban már tiltólistára helyezték.
A már említettek mellett a növényvédõ szerek krónikus hatásaként kialakulhat ekcéma, valamint az ideg-, az emésztõrendszer és más belsõ szervek (pl. szív, máj, vese) is károsodhatnak.
 

Magyar Természetvédők szövetsége

Ajánl/megoszt