Fehér halál

Fehér halál

 

Fehér halál

Liszt – szénhidrát

A legismertebb keményítő, napi életünk része, habarást, rántást készítünk vele, mivel jó kötő, sűrítő anyag. Más szempont, hogy éppen csirizképző képessége miatt eltömíti a hajszálereket. Komoly probléma, hogy szinte emészthetetlen, emiatt ballaszt a szervezet számára. Elnyálkásítja a nyirokrendszert, mely sok allergia kialakulásához vezet.

A hetvenes években az ipari marketing el kezdte ontani a barna, azaz teljes kiörlésű lisztet tartalmazó termékeket, ugyanakkor kísérletekbe is fogtak, hogy bizonyítsák a barna termékek egészséges voltát. Mivel a kísérletek azt bizonyították, hogy a barna liszt is ugyanolyan csirizes a szervezetben, mint a fehér, ezért ezt elhallgatták, ugyanakkor kiemelték a kísérletek eredményei közül, hogy a barna termékekben van rost, míg a fehérben nincs. Ezért ajánlott mai tudásunk alapján azt mondani, hogy ha két rossz közül választani kell, akkor a kisebbik rosszat érdemes, a barna lisztet, mert legalább rostot tartalmaz.

Továbbá ajánlott a lisztet és főtt tésztákat a napi étkezésből megritkítani, az ételek sűrítésére érdemes használni a burgonyát (étkezési keményítő), mely a liszttel ellentétben emészthető, csirizesítő hatása csak tizede, nem csomósodik, nincs mellékíze.

 

Tej

A mai tej hormonokban, antibiotikumokban gazdag, kalciumban szegény, fehér lé. A hormonokat, antibiotikumokat eredetileg a tehenek kapják folyamatosan, hogy minél több tejet adjanak, másfelől, hogy minden betegségnek ellenálljanak. A kalciumtartalom az elmúlt 30 év alatt 5%-ra esett le, ez nem is baj, mert minden hiedelemmel ellentétben a tejből a kalcium nem épül be a szervezetbe, hanem ellenkezőleg, onnan kivonja azt.

A tej, ma ipari termék, messze nem keletkezik annyi tej, mint amennyit eladnak. Éppen ipari jellege miatt az egyik legfőbb allergén.  Nem véletlenül allergiakioltáskor mindig tilos a tej és tejtermékek fogyasztása.

A tej rendszeres fogyasztása kábítószerszerű megszokást eredményez. Ha olyan személytől, aki naponta fogyaszt tejterméket, megvonjuk egy hétre, megvonási tüneteket mutat.

A zsíros házi tejben gondot jelent a magas zsírtartalom is.

Mindent egybevetve a tej, a bocinak való. Aki nem bír tej nélkül élni, az vehet, vagy készíthet magának mandulatejet, diótejet, szójatejet, stb., mind egészségesebb, legalább olyan jó ízű és nem allergizál.

 

Cukor

Mai értelemben a cukor a finomított fehér cukrot jelenti. Ez az egyik legrosszabb emberi találmány. Túl azon, hogy egészségtelen, függőséget majd cukorbetegséget okoz. A túlzott cukor és édességfogyasztás az esetek 95%-ában érzelmi problémákat takar, mégpedig a szeretet hiányát. Ők a potenciális cukorbetegek.

A finomított fehér cukor legnagyobb baja, hogy hírtelen szabadul fel a szervezetben, mint egy bomba robbanása. Ezért, a hasnyálmirigy hirtelen nagy mennyiségű inzulint kell termeljen, azonban mindig túllő a célon, ezért édesség után mindig leesik a cukorszint és jön az újabb éhség érzet. Napjaink reklámjai sugallják, hogy aki éhes, az kapjon be egy tömény édességet. Mindenki elképzelheti, hogy milyen strapabíró a szervezet, ha ettől nem hal meg helyben.

Mindezek mellett a cukor erősen savasítja a szervezetet. Egy reggeli kávé fehér cukorral és tejszínnel, savasabb hatást ér el a szervezetben, mint maga a gyomorsav.

Aki nem bírja, hogy ne egyen édességet, az lehetőleg társítsa azt olyan, lassabban feldolgozható élelmiszerekkel, melyek meggátolják a cukor hirtelen emésztését, hogy a vérbe csak lassan kerüljön be, és ne úgy, mint egy bomba robbanása.

Fehér cukor helyett nem érdemes barnára váltani, mert az legtöbbször csak színezett (ezt fel is tüntetik a csomagoláson, de hát ki olvassa el), hanem inkább a fruktóz (gyümölcscukor) a jobb, mert lassabban kerül a vérbe.

 

A só néha szidott, néha dicsért, pedig alapvető fontosságú, mert a szervezet legfontosabb ásványi anyag forrása. Igaz, a kereskedelemben kapható só jó része nem való semmire, mégpedig túlzott nátriumtartalma miatt. A nátrium okozza az érrendszeri betegségeket. A kereskedelemben kapható még csökkentett nátriumtartalmú só, melynek ugyan előnye a kevesebb nátrium tartalom, azonban kevés benn az igazi ásványi anyag.

Az igazi, a tengeri só. Ennek összetétele pont a legideálisabb az ember számára. Ez tekinthető igazából csak emberi fogyasztásra alkalmas sónak. Ez egészséges.

Divat még a sót jódozni. A jódozás folyamata olyan, hogy nem lesz egyenletes a jódozás, így lesznek olyan csomagok, melyekben nincs jód, másokban pedig túl sok. Másik kérdés, hogy a mai modern ember szervezete annyira el van savasodva, hogy a jódnak esélye sincs a felszívódásra. Ma már egyértelműen bizonyított, hogy a jód felszívódásához majdnem tökéletes pH egyensúly szükséges a szervezetben, mely messzemenőleg nem teljesül az emberi fogyasztásra szinte alig alkalmas élelmiszerek, a szennyezett környezett miatt, illetve a folyamatos stressz okán, mely elkísér születéstől a halálig.

Elmondható, hogy a jódhiányt csökkenteni jódozott sóval csak akkor lehet, ha nem vagyunk elsavasodva.

 

 

Hozzászólások

Dr. Csanádi József
Kedves Akárki, portál???? Itt még szerzője sincs egy ilyen csúsztatásokat, bizonyítatlan okosságokat, népbutító baromságokat tartalmazó cikknek..?,Tele van a sajtárom már ezekkel a népbutító szemetekkel ami ömlik az ilyen portálokról. A tejjel kapcsolatos közléseik mindegyike pl. oltári nagy megtévesztés és a korszerű tudomány által nem bizonyított, sőt 3000szeresen cáfolható állítás! Ezek csak arra jók hogy egyszerű, bizonytalan embereket Önök kábítsák és aztán Önökhöz menjenek "Okosodni" és "Gyógyulni". legalább rakjanak már a cikk végére valami referenciát, linkeket, hogy hol lehet ezeket a baromságokat, bocsánat fontos információkat, tudományos tényket tudományos folyóiratokban ellenőrizni! Nem ám az amerikai természetgyagya magazinban vagy a Daily Planetben... Nagyon kérem... Maradok addig is elsavasodott hívük... dr. Csanádi József PhD,
dr Molnár Ildikó
dr Molnár Ildikó képe
Tisztelt Dr. Csanádi József PhD! örömmel veszem a hozzászólását a cikkünkhöz! Megértem felháborodását, hiszen mint orvos én magam sem tanultam azokról a tényekről, amik a szervezet egészségének megtartásáért, visszaállításáért felelősek. Ezeket több mint tíz évnyi természetgyógyászati tanulmányaim során ismertem meg. Ezek, az akkor még HIETE, valamint a POTE által szervezett képzések, valamint a gyakorlati tapasztalataim támasztják alá a cikkben leírtak igazát. Az információ megosztásával a célom, az emberek tudatos táplálkozásának a kialakítása, hiszen a keleti gyógyászat, több ezer éves tapasztalatai - gondolva itt a kínai, vagy az indiai ayurvedikus orvoslásra- jelentős segítségként szolgálnak az egészség megőrzésében és visszaállításában. Ahogy Dr. Herbert Shelton híres amerikai természetgyógyász orvos írta" A mai átlagember egy túltáplált éhező." Ehhez a nagy magyar természetgyógyászunk, Ferencsik István még hozzáfűzte," Ha az egész szervezet és az idegrendszer alultáplált, akkor az általa vezérelt emésztőszervek vajon el tudják-e látni a feladataikat." Hitem szerint a táplálkozás rendszertelensége és a táplálék összetétele, amelyet az átlag háztartásban élő, civilizált ember alkalmaz, csak a betegség sorozatok kialakításához vezet, az egészséges élet fenntartásához nem. Természetesen mindenkinek saját joga, felelőssége, az egészség megőrzés módjának megválasztása. Nekünk gyógyítóknak a feladatunk, a tudásunk átadása. Orvosként, átlátva a nyugati orvoslás és a természetes gyógymódok lehetőségeit, elsősorban a megelőzésre helyezném a hangsúlyt. Ebben pedig óriási szerepe van a táplálkozásnak, és így az előző cikkel mélységesen egyet tudok érteni. dr Molnár Ildikó orvos-természetgyógyász
Dr. Csanádi József
Kedves Doktornő! Köszönöm világos, visszafogott, udvarias szavait, egyáltalán véleményét. Nagy egészében az Ön által leírt elvekkel magam is egyetértek. Azzal talán vitzatkoznék, hogy a mai táplálkozás csak a bertegségek kialakulásához vezet, mivel lehetetlen felmérni minden hatást ami az egyéneknél egy bizonyos betegség kialakulásához vezet. Véleményem szerint a legtöbb betegség kialakulása multifaktroriális okokra vezethető vissza. Ebben tagadhatatlanul szerepet játszhat a mai civilizált világban alkalmazott tömegtáplálási rendszer, tömegélelmezési cikkek. Más oldalról, véleményem szerint elkerülhetetlen, hogy készüljenek "ipari" élelmiszerek, amely szintén multifaktoriális okozatú, de ebben vélemáényem szerint legerősebb a népesség koncentrációja, növekedése és elszakadása a természettől, akár a növénytermesztéstől és állattetnyésztéstől is. Ezekért a folymatokért az ember saját maga, ha úgy tetszik a civilizáció fejlődése tehető leginkább felelőssé hitem szerint. Ez a fejlődés (változás) azonban elkerülhetetlen, legyen az bármilyen irányú, pontos tartalmú. Az azonban hogy milyen irányt szab magának az ember a társadalom és az emberi élet változása terén, befolyásolható. Erre a leginkább elfogadható út a tudomány, a tudományos módszerek, kísérletek alkalmazása. Ehhez véleményem szerint is hozzájárulhatnak olyan gondolatok, szokások, stb. amelyekről biztosat még nem tud mondani a mai tudomány. A tej hatásainak kérdése tipikusan nem ilyen téma. Rengeteget tudunk a tej alakotórészeiről és hatásairól. Ha mérlegre tesszük ezeket a hatásokat akkor az egyensúly jelentősen a pozitív hatások felé mozdul el azzal, hogy valóban, bizonyos kórismékben a tej egyes alkotói hátrányosak, esetenként rontják a a betegség kimenetelét. Pl. LAktózérzékenység vagy tejfehérja allergia (utóbbi nyilván súlyosabb eset) mellett a tej további fogyasztása hosszabb idő után jelentős kockázattal jár, járhat, mint ahogy azt Ön mint orvos, ezt nálam természetesen jobban tudja. Mint élelmiszertudománnyal foglalkozó ember, állítom, hogy szinte minden, tömegesen használt táplálékhoz (nyersanyaghoz) a tejéhez hasonló mérleg állítható fel előnyök és hátrányok tekintetében. pl. húsfogyasztás köszvény, stb. stb. Ebből azonban az egyébként "normál" tápanyagforrás teljes kizárása nem következik, nem következhet. Ettől függetlenül, az ipari rendszerű alapanyagelőállítás és élemiszerelőállítás kockázatait nem tagadhatjuk. Ám ezek a kockázatok nem elsősorban magához a forráshoz köthetők, hanem az előllítás során alkalmazott módszerekhez "hozzáadott" anyagokhoz, mint pl. kemikáliák, stb.. Engem ezért frusztrál, ha sommásan kijlentik pl. a tejről hogy a fehér méreg.... HA 1000 tudományos cikket feloznak ennek bizonyítására, magam is megváltoztatom álláspontomat, miszerint atej- tejtermékek előnye mellett eltörpülneka kisebbséget érintő kockázatok . Itt nem arra gondolok hogy tejfehérje allergiás igyon tejet.. Teljességgel egyetértek azzala gondolattal is, hogy a mai "modern" orvoslás ami nem tudom mitől modern, kivéve a diagnosztikai ée egyéb technikai lehetőségeket, önmagában nem a legjobb út és főként nem az optimális sok ember számára a betegség kezelésére gyógyítására. Vannak olyan betegségek amelyek azonban más úton nem gógyítható. Ezeknél viszont bűn lenne azt kikerülni. A természetes gyógymódoknak is megvan a helye, ezt is maximálisan elfogadom, de ugye azzal ön is egyetért, hogy vakbélgyulladást nem reikivel kell kezelni... a moidern és természeti gyógymódok bizonyított lehetőségeit együtt kellene alkalmazni, mindkét iránynak létjogosultsága van. Csupán a tej támadására reagálva mondom, hogy a kínai és indai példa azért nemjó, mert ezekben a populációkban az egyedfejlődés a tejelő célú szarvasmarha tartás kifejlődésének hiányában 75-80% arányban érintetté teszi az embereket a laktózintoleranciában. Mivel ez évszázadok, ezredek ót aígy van ez nyilván megjelenik azen irányzatok táplálkozáshoz köthető gyógyító módszereiben is. Természetes. Ettől függetlenül a két említett irányzat, főként a kínai szerintem is rendben van. Nem a korrekt és évezredes módszereket átgondolva alkalmazó orvos-természetgyógyászokkal van nemem bajom. Konkrét nevek nélkül pl. saját 100%-ig megbízható információim vannak az akupunktúra működéséről, amely véleményem szerint ezek közül a természeti módszerek közül talán a leghatékonyabb, de nem mindenható. Ön által leírt gondolatok szépek, elfogadhatók. Polémiám konkretizálása végett azonban, amennyiben e központ munkatársa, vagy csupán ha szánna rá egy kis időt, kérem mellékeljen tudományos publikációkat a tej méreg voltának igazolására. Én most első körben ajánlom Önnek a következő könyvet: Bioactive Components in Milk and Dairy Products; Willey Blackvell kiadó (USA): Kérésére szívesen küldök önnek egy fejezetet fénymásolatban. Ugyancsak szívesen megküldöm önnek dr. Kukovics Sándor szerkesztésében megjelet könyv egy tisztelet példányát amelyben szintén számtalan publikációra alapozott ismeretek találhatók a tej alkotórészeinek pozitív hatásairól. Kérem jelezze hogy küldhetem-e ill. hogy hová?
GabyMama
GabyMama képe
Kedves Olvasók! Eszem ágában sincs vitába szállni az előttem szólókkal a tehéntej egészséges vagy egészségtelen voltával kapcsolatban, bár van róla véleményem. Egyetlen kérdésem lenne. Nem vitás hogy az emberiség eléggé eltávolodott már a természettől, én mégis próbálom magunkat természeti lényekként nézni. A természetben melyik faj az, amelyik akár egy másik faj anyatejét fogyasztja, akár pedig felnőtt korban anyatejet fogyaszt, legyen az saját fajának is a teje?! És ha tegyük fel van olyan élőlény, amelyik felnőtt korban más élőlény tejét fogyasztja, az valószinűleg hasonló emésztésű és tápanyagszükségletű élőlény tejét fogyasztaná, nem pedig egy teljesen eltérőt. Akkor hogyan lehet az embernek egészséges a tehéntej??? Tisztelettel: GabyMama
Dr. Csanádi József
Kedves GabyMamy! Fogjuk fel egyszerű beszélgetésnek a tejről konta és pro hozzászólásokat, amelyekben érvelünk, bizonyított tényeket mutatunk be egymásnak, nem azért hogy mindenáron meggyőzzük egymást, hanem csupán, hogy alátámasszuk saját véleményünket. Ezért az Ön véleménye is fontos. Teljesen igaza van, mi is a természet részei vagyunk, természeti lények, akik a fejlődésük, változásuk során már nem úgy élnek a természetben, mint 50.000 évvekl ezelőtt. Használják annak lehetőségeit, így-úgy saját képükre formálják, bántják, veszélyeztetik, aztán tesznek érte valamit, óvják, stb. A természet erőforrásait, így a növények, állatok egy részét saját hasznunkra fordítjuk. Lehet hogy ez nem jó irány, és lehet, hogy meg kellet volna állnunk a vadászó gyüjtögető életmódnál, de mit tehetünk? Ilyen az ember természete... És mert így van, ezért abban a világban kell élnünk amiben éppen vagyunk, ebben kell boldogulnunk, élnünk. A fejlődés, változás eredményeit kihasználva, élvezve, vagy megtagadva. Mindegy, de ezek a változások hatással vannak mindenkire, mindenre. A lényeg, hogy találjuk meg a mi számunkra elfogadható utat. A többi igazából nem számít. Engem a tej méreggé nyilvánításának az a módja zavar, ahogyan azt teszik általában a természetességre hivatkozó portálok, és ahogy ez ebben cikkben is megjelent. Sommás, csábító új felismerét sejtető, tényekkel nem alátámasztott igehírdetés, jellemzően az 50-es évek angol nyelvű elmélet kiagyalóitól.. aztán az elméletek tovább fejlődnek. De: Nagyon látványos és jól zengő ez a más állat tejét fogyasztó érv. Kérem gondoljon bele.. van más állat amely annyit fejlődött (változott) mint az ember? Mi emelkedtünk ki az állatvilágból és ennek egyik okozója, hogy olyan dolgokra lettünk képesek, amire más állatfajok nem. Pl. hogy sok sok természeti forrást a magunk hasznára fordítsunk. Így pl. ma már nem futunk a futómadár és a négylábú húsforrás után, hanem bekerítjük, tenyésztjük. Így több é sbiztos táplálékról gondoskodtunk. Vagy nem a vadon termő, itt ott találgató gabonákat , növényeket gyűjtjük, hanem azokat vetjük,stb, koncenrtáltam termesztjük, így több jut, egy helyen, koncentráltan jutunk hozzá. Szóval szerintem vagy maradunk őslények, futkosó, vadászó, halászó, gyűjtögető, időnként egymást is megevő ősemberek, vagy az állandó fejlődés, jobban mondva változás.... Ilyen változások voltak, hogy felismertük, milyen sokszínű táplálékforrást tudunk felhasználni, megennei, ezzel táplálni az embereket, pl a tej, a gabonák, a tenyészetett állatok húsa, stb.. Ezek azért alakultak ki, mert rájöttünk ,hogy ehető és jóllakunk tőlük, és így több ember jut táplálékhoz. HA a változás elkerülhetetlen, mert az... akkor ebben kell élnünk. És igen, a haszon is benne van, de gondoskodunk egymásról valamilyen minimális szinten, azaz élelmiszerekkel látjuk el a folyamatosan növekvő létszámú emberiséget. Persze, úgy tűnik, lehetőségeinket, főként a természet adta lehetőségeinket lassan kinőttük. Szóval a tejet azért tudjuk felhasználni, mert egyrészről ehető, ízlik, másrészt mert amúgyis tenyésztett állattól tudjuk beszerezni. Ez olyan, mint két szerepet egy gázsiért.. szegény tehén, kecske, stb. Más állat azért nem képes erre, mert nem jutott el erre a felismerésre és képességre!!! Nem azért, mert felismerte a más állatfaj anyateje fogyasztsának élettanilag mélységesen veszélyes voltát... NEM TEJJEL de van ilyenre egyébként példa más állatoknál, nevezetesen hogy egyik állat a másik termékét használja fel. Lásd hangyák, akik a levéltetveket jó pásztorként gondozzák, miközben nedveiket szívják, meg is ehetnék őket, de ezért nem teszik.... szóval ez nem egyedi. És az ember nem csak a tejelő éllatok kiválasztott nedveit fogyasztja, lásd méz.... Persze a mézet más állat is eszi, pl. brnamedbe, de ugye ő ne nem tartja őket kaptárban. Szóval, ez a képességünk segít bennünket abban hogy jobban túléljünk akkor is, ha a természetben lokálisan valahol nincs táplálékforrás. Akkor odaszállítjuk. Ezért szerintem a "más állat tejét más állat nem fogyasztja" nem igazi érv. Ráadásul kismillió dolgot tudunk felhozni arra, amit az emberen kívül más állat nem csinál..., ugye nem kell példákat mondanom? Mi emberek vagyunk, nem más állatok, ezért bármely más állathoz hasonlításunk nem korrekt, még a táplálkozás szemponjából sem. Ha az lenne, akkor melyik állat táplálkozását kövessük? De vissza tejre: minden táplálék mérlegre tételekor kerül mindkét serpenyőbe érv. Én eddigi olvasmányaim alapján úgy látom, a tejnél pozitív irányba billen a mérleg. Erősen. De ettől nem sulykolom mondjuk a zablé fogyasztásának rákkeltő hatását, vagy bármi hasonlót. Apropó ilyet melyik állat csinál, hogy gabonalevet présel és azt issza? Önnek is felajánlom, szívesen küldök egy példányt a tej pozitív élettani hatásait bemutató könyvből, hogy ezt az oldalt is, ráadásul számtalan tudományos eredmény alapján megismerje, ismeretei bővüljenek. Halgassa meg ezt az oldalt is. Én a net nyilvánosságán elérhető vagyok, könynen megtalál. Kérem írja meg email-en a postacímet, ahová küldhetem. Addig egy link a tej és a mellrák kapcsolatának értékeléséről. ÉS: hosszú eszmecserét olvashat a www.naturahirek.hu portálon a tej gennyes, bűnös, vagy jó oldaláról. Üdvözli: Csanádi József
Dr. Csanádi József
a link: http://www.jacn.org/content/24/suppl_6/556S.full.pdf+html
GabyMama
GabyMama képe
Kedves Csanádi Doktor Úr! Köszönöm részletes válaszát. Valóban meggyőző és elgondolkodtató gondolatokat hozott fel, és el fogom olvasni a honlapot is amit küldött, mert bár pillanatnyilag nem változott a véleményem a tejről, nem zárom el magam más véleményektől, és nyitott vagyok hogy más érvek befolyásolják a véleményem, ha számomra azok elfogadhatóak. A mai világban annyira sokféle véleménnyel találkozunk a médiában, legyen az könyv, internet, magazinok vagy egyéb más által, hogy nem lehet egy vélemény mellett állást foglalni, úgy is mondhatnám egy véleménynek hinni, hanem meg kell vizsgálni több véleményt, több oldalt, és ezekből kiválasztani ami számunkra a legelfogadhatóbb, leginkább megoldható. Bár gyermekkorom óta fogyasztottam tehén tejet, mint minden más magyar kisgyerek, sok év után felnőtt koromban jöttem rá hogy a tej volt az ami egyre kellemetlenebb tüneteket okozott, amik egytől egyik megszűntek miutan abbahagytam a tej fogyasztást. 3 évig vezettem egy természetgyógyász irodát (nem mint orvos, hanem mint iroda vezető), és számtalan kisgyermeket láttam akinek sok addig nem megmagyarázható vagy gyógyitható tünete szűnt meg miutan nem adtak neki tejet. Engem személy szerint ezek a személyes tapasztalatok, és olvasmányaim késztettek arra hogy ne tegyem le voksomat a tej mellett, de ha mégis tejet innék, valószinű inkább kecske tejjel próbálkoznék, aminek összetétele kedvezőbb az embernek a tehénéhez képest. Köszönöm a kedves ajánlatát, viszont mivel én külföldön élek, a könyv postázása elég költséges lenne. Még egyszer megköszönöm válaszát, és kiváncsian várom mások hozzászólását is a témához. Tisztelettel: GabyMama
Dr. Csanádi József
Tisztelt Lyrius Központ, Tisztelt Olvasók! Mivel első hozzászólásom során kissé elragadtak az indulatok, most szeretném Önökkel is megosztani higgadt, tárgyilagos hozzászólásomat, melyet a Lyrius Központnak megírt levelem tartalmaz. Ebben bizonyítékokkal cáfolva a cikk, tejre vonatkozó megalapozatlan és megtévesztő állításait. Kérem szánjanak rá 5 percet! Tisztelt Lyrius Központ! Az alábbiakban reagálok portálukon megjelent, a tejről sok butaságot, pontatlanságot, álhírt, áltudományos információt tartalmazó cikkük állításaira. Egyben mellékelem az ígért könyvet okulásul. Várom érdemi reagálásukat! Tej Állítás: „A MAI TEJ HORMONOKBAN, ANTIBIOTIKUMOKBAN GAZDAG, KALCIUMBAN SZEGÉNY, FEHÉR LÉ.” Igazság: A tehenek termelésnövelő hormonkezelése Magyarországon és az EU-ban tilos!!! Következésképpen nem is kezelik őket hormonokkal. USA-ban igen… ahonnan ilyen újsághírek felröppennek és valóban, ez lehet aggályos. A tej nem gazdag antibiotikumban, mert csak akkor kapnak antibiotikumot, gyógyszert, amikor betegek a tehenek. Ez leginkább az un. tőgygyulladás kezelésekor történik. Igen, a tőgygyulladás gyakoribb az intenzív tejelő tehéntartásban, de nem mindennapos. A kezelt állatokat szigorúan elkülönítik, tejüket tilos a jó tejbe önteni, mivel a benne lévő antibiotikum miatt nem alszik meg a tej, így termék nem készíthető belőle!! A bűnös bolti tej azért nem alszik, meg, mert a hőkezeléssel elpusztítják a benne lévő mikrobákat, akik megalvasztanák a tejet. Az üzemek et saját érdekükben saját maguk is ellenőrzik és ha a gátlóanyagteszt pozitív (van benne antibiotikum), nem veszik át a tejet!!! A tehéntej kalciumtartalma (más élelmi kalciumforráshoz hasonlóan) hozzájárul a csontrendszer fejlődéséhez és egészségéhez. Sőt bármely más élelemforrásnál erősebb pozitív hatást gyakorol a mérhető csonttulajdonságokra (1.) A tehéntej kalciumtartalma átlagosan: 117 mg /100ml (2). Húsok: 10-17mg/100g; Gabonatermékek: 20-80 mg/100g; Zöldségfélék: 17-97mg/100g (szója 200mg/100g, paraj:133mg/100g); Gyümölcsök: 6-57 mg/100g; Olajos magvak:95-968 mg/100g) (3.) Igen, a tej fehér. És valóban megfigyelhető a tej hígulása, mivel akkor gazdaságosabb a tejtermelés, ha egy tehén több tejet ad, azonban ebből az következik, hogy abban kevesebb az alkotórészek mennyisége. A hazai egy tehénre eső éves tejtermelés az 1970-es évek kb. 3500 literes értékéről napjainkra 9-10.000 litere nőtt, a fajtaváltás miatt. Ebből azonban nem következik az a téves feltételezés, hogy az üzemek pl. vizezik a tejet és azt tejként adják el… Állítás: „A HORMONOKAT, ANTIBIOTIKUMOKAT EREDETILEG A TEHENEK KAPJÁK FOLYAMATOSAN, HOGY MINÉL TÖBB TEJET ADJANAK, MÁSFELŐL, HOGY MINDEN BETEGSÉGNEK ELLENÁLLJANAK. A KALCIUMTARTALOM AZ ELMÚLT 30 ÉV ALATT 5%-RA ESETT LE, EZ NEM IS BAJ, MERT MINDEN HIEDELEMMEL ELLENTÉTBEN A TEJBŐL A KALCIUM NEM ÉPÜL BE A SZERVEZETBE, HANEM ELLENKEZŐLEG, ONNAN KIVONJA AZT.” Igazság: Ebből csupán egyre nem reagáltam még az előbbiekben: a kalciumtartalom esésére az elmúlt évtizedekben. Igazság: a tej kalciumtartalma részben a fehérjékhez kötött a tejben (mintegy 15-20%-a), így ha csökken a fehérjetartalom, akkor némileg csökken a kalciumtartalom. Ez mégsem okoz lényegi csökkenést, mivel a jóval nagyobb arányt adó egyéb kalciumformák mennyisége a tejben nagyon kevéssé képes változni. Hogy az eredeti 5%-ra essen a tej kalciumtartalma, az egyszerűen biológiai lehetetlenség. Például itt egy adat 1978-ból: kalciumtartalom: 89-123 mg/100ml (4). Akkor hát mennyit is csökkent a kalciumtartalom a mai tejben?? Állítás: „A TEJ, MA IPARI TERMÉK, MESSZE NEM KELETKEZIK ANNYI TEJ, MINT AMENNYIT ELADNAK. ÉPPEN IPARI JELLEGE MIATT AZ EGYIK LEGFŐBB ALLERGÉN. NEM VÉLETLENÜL ALLERGIAKIOLTÁSKOR MINDIG TILOS A TEJ ÉS TEJTERMÉKEK FOGYASZTÁSA.” Igazság: Annyi tejet adnak el, amennyit a kereskedelem megvásárol. Ebben a Magyarországon megtermelt tej és az import tej is benbe van. Ráadásul ez a mondat nehezen értékelhető, mert nem lehet tudni melyik termékről beszél… a sajt pl. nem tej… Ez a pongyolaság jellemző az ilyen hamis híresztelésekre, téves következtetésekre. Jó lenne tudni, milyen adatokból számolta, egyáltalán hogyan lehet hozzájutni pontos kereskedelmi adatokhoz, lásd „eladnak”. Tényadatok: Az egy főre jutó tejfogyasztás 2009-ben 151 liter volt, szemben az 1997. évi 190 literrel. A hazai tejtermelés ehhez: 1997-ben 1,931 mrd liter, míg 2009-ben 1,712 mrd liter volt. HA elosztjuk a két adatot, az jön ki, hogy még exportáltunk is, mert nem fogyasztotta el a lakosság az összes megtermelt tehéntejet. Akkor hogy is van ez? Nincs annyi megtermelt tej mint amennyit eladnak??? Ne vetítsünk már!!! (KSH) Ipari jellege miatt épp hogy kevésbé allergén a tej, mert a hőkezelés csökkenti a tejfehérje allergén hatását (5). Ez nem jelenti azt, hogy nem létezik a tejfehérje allergia, mint ahogy sok más allergia is, pl. glutén, mogyoró, szója, földieper, stb…. Ipari jellegnek semmi köze ahhoz, hogy az EU-ban a gyerekek kb. 2%-a lesz tejfehérje allergiás, amit felnőtt korra ki is nőnek…. Állítás: „A TEJ RENDSZERES FOGYASZTÁSA KÁBÍTÓSZERSZERŰ MEGSZOKÁST EREDMÉNYEZ. HA OLYAN SZEMÉLYTŐL, AKI NAPONTA FOGYASZT TEJTERMÉKET, MEGVONJUK EGY HÉTRE, MEGVONÁSI TÜNETEKET MUTAT.” Erre a stupidságra már nem tudok mit mondani…. komolyan. Utána fogok nézni. Addig is csokit se egynek, mert az is függőséget okoz! Tőzegáfonyát se, az is! Meg ez a sok érdekességet író cikk is azt okoz, igaz nem nálam. Állítás: „A ZSÍROS HÁZI TEJBEN GONDOT JELENT A MAGAS ZSÍRTARTALOM IS.” Igazság: Pontosan milyen gondot is okoz??? A nagy zsírtartalom (4,0%) elhízáshoz vezetne?? Mennyi is pl. a mogyoró zsírtartalma? Elárulom:47,2%; dió:57,0%, mandula:52,2%; mák:38,2%; tökmag: 50,5%; (10). Akkor most 100g elfogyasztása melyik élelemnél „jelent gondot”? Arról nem beszélve, hogy a tejzsír zsírsavösszetétele a legkiegyensúlyozottabb az összes alapélelmiszer zsírja közül, kivéve talán a libazsírt. Állítás: „MINDENT EGYBEVETVE A TEJ, A BOCINAK VALÓ. AKI NEM BÍR TEJ NÉLKÜL ÉLNI, AZ VEHET, VAGY KÉSZÍTHET MAGÁNAK MANDULATEJET, DIÓTEJET, SZÓJATEJET, STB., MIND EGÉSZSÉGESEBB, LEGALÁBB OLYAN JÓ ÍZŰ ÉS NEM ALLERGIZÁL.” Igazság: Bocinak való.. ezzel már tényleg nem tudok mit kezdeni.. a zab meg a lónak.. a kecske meg a tigrisnek. A méz meg a méhek táplálására való, stb…. AZ EMBERNEK AZ VALÓ, AMIRŐL KIDERÍTETTE HOGY EHETŐ! Kérem mutassanak néhány tudományos publikációt amiben bizonyítják, hogy a tej nem ehető..! Könyörgöm!! Aki nem tud tej nélkül élni, az tejet igyon!!! Aki nem tudja inni, az ne igya, igyon amit akar, de nem biztos hogy ezekkel a növényi „tejekkel”jól jár. AMIT ITT FELSOROLNAK AZOK NEM TEJEK!! Igaz annak nevezik, mert fehér folyadékok, fehér levek”!! Ráadásul iparilag készülnek!!! Háztáji mandulalé meg nincs. Íze lehet jó, rendben, de mitől egészségesebb?? Erre nem kapunk választ, csak egy Isteni kinyilatkoztatást látunk. Nem allergizál??? Ember! (ek) Ezt komolyan gondolta, gondolták??? Tény: A bokros, fás magvak, pl. a kesudió, mandula, pisztácia, dió, mogyoró, és Brazil dió a 8 fő allergén élelemcsoport közül az egyikbe tartoznak (6). Az USA-ban a lakosság 0,7%-a allergiás ezekre (7). Szója? Szintén az USA-ban a gyerekek 0,4%-a allergiás a szójára. Ez döntően 1, vagy két éves korukban vagy utána, de az iskolaérettség előtt alakul ki (8). Divatos pl. az IgE szintet is felelőssé tenni a tej „káros” hatásaiért. Nos, egy fontos tanulmányban bemutatták, hogy ha a szója IgE szintje 20 és 30 kU/liter között van (márpedig ez simán előfordul), akkor 50% az esély arra, hogy kialakul a szója allergia (9). Ugye ez elég nagy rizikótényező? Mint tejhelyettesítőkről, ezekről ennyit. Források: 1. X. Q. DU, H. GREENFIELD, D. R. FRASER, K. Y. GE, Z. H. LIU, and W. HE (2002): Milk Consumption and Bone Mineral Content in Chinese Adolescent Girls Bone Vol. 30, No. 3; 521–528 2. Walstra P., Wouters JTM., Geurts TJ: (2005): Dairy Science and Technology. Taylor and Francis Group. New York; p.26. 3. http://www.gvmd.hu/htm/calcium.htm 4. Balatoni: (1978): Tejipari táblázatok Mezőgazdasági kiadó Bp. p. 12. 5. George N. Konstantinou, Jennifer S. Kim (2012): Paradigm Shift in the Management of Milk and Egg Allergy: Baked Milk and Egg Diet; Review Article; Immunology and Allergy Clinics of North America, Volume 32, Issue 1, February 2012, Pages 151-164 6. Roux KH, Teuber SS, Sathe SK. Tree nut allergens. Int Arch Allergy Immunol 2003;131:234-44. 7. Sampson HA. Update on food allergy. J Allergy Clin Immunol 2004; 113:805-19. 8. Jessica H. Savage, Allison J. Kaeding, Elizabeth C. Matsui, Robert A. Wood (2010): The natural history of soy allergy Original Research Article; Journal of Allergy and Clinical Immunology, Volume 125, Issue 3, Pages 683-686 9. Komata T, Soderstrom L, Borres M, Tachimoto H, Ebisawa M. Usefulness of wheat and soybean specific IgE antibody titers for the diagnosis of food allergy. Allergol Int.; 58:599-603. 10. Bíró, Lindner (1999): Tápanyagtáblázat. Medicina Könyvkiadó, Budapest. page 143.
Ajánl/megoszt